Skip to main content

A Zwack Unicum Nyrt.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésének szabályzata

  1. A Szabályzat célja

    A Zwack Unicum Nyrt. (továbbiakban úgy is, mint Társaság) által alkalmazott jelen Szabályzat célja, hogy meghatározza a belső visszaélések megismerésének, kivizsgálásának és kezelésének folyamatát és szabályait.

  2. Szabályzat személyi hatálya

    A Szabályzat hatálya a Társaság minden munkavállalójára, alkalmazottjára, valamint minden olyan személyére kiterjed, aki visszaéléssel kapcsolatos információkat bejelenti, így

    • a Társaság jelenlegi és volt alkalmazottai;
    • a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó személyek (pl. állásra jelentkező), feltéve, hogy a jogviszony létesítésére irányuló eljárás megkezdődött (pl. volt állásinterjún);
    • a Társasággal szerződéses kapcsolatban álló, állt, vagy a szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárását megkezdett egyéni vállalkozók, egyéni cégek, alvállalkozók, beszállítók, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személyek (utóbbiak tipikusan munkavállalók);
    • a Társaság tekintetében tulajdonosi részesedéssel rendelkező, illetve rendelkezett személyek, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó vagy tartozott személyek, ideértve a nem ügyvezető tagot is, valamint azon személyek, akiknek a tulajdonosi részesés megszerzésére, az ügyviteli, ügyvezetői, illetve felügyelő testületben való részvételre irányuló jogviszony vagy szerződés létesítésére vonatkozó eljárása megkezdődött; valamint
    • a Társaságnál tevékenységet végző gyakornokok vagy önkéntesek

    (továbbiakban egységesen: „Bejelentő”).

  3. Szabályzat időbeli hatálya

    A jelen Szabályzat 2023. július 24. napjától hatályos és határozatlan időre szól.

  4. Szabályzat közzététele és karbantartása

    A jelen Szabályzat kidolgozásáért, közzétételéért és karbantartásáért az alkalmazhatóság feltételeinek megteremtéséért és az előírások alkalmazásának figyelemmel kíséréséért a Vezérigazgató által kijelölt Humánpolitikai igazgató felel.

    A bejelentési rendszer működésére, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan a Társaság a hivatalos honlapján magyar nyelvű, világos és részletes, az alkalmazottaknak, szerződéses partnereknek és más harmadik személyeknek szóló tájékoztatást tesz közzé.

  5. Kapcsolódó jogszabályok, iránymutatások

    • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Info tv.)
    • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)
    • Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 sz. általános adatvédelmi rendelete (GDPR)
    • 2023. évi XXV. törvény a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról (Panasz tv.)
    • Zwack Unicum Nyrt. kollektív szerződése (KSz.)
    • Zwack Unicum Nyrt. etikai kódexe

  6. Rövidítések, meghatározások

    Anonim bejelentések: a Bejelentő jogosult a bejelentést anonim módon is megtenni (személyes adatai megadása nélkül). A Társaság garantálja, hogy ez esetben nem deríti fel a Bejelentő személyazonosságát, ugyanakkor ilyen esetben a Panasz tv. értelmében nem köteles az anonim bejelentés kivizsgálására.

    Bejelentő: Bejelentőnek minősülnek a jelen Szabályzat 2. pontjában meghatározott személyek.

    Bejelentés: a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt, továbbá a Társaság által megállapított, a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megsértése lehet bejelenteni.

    Bejelentő védelme: a Társaság a Bejelentőt – amennyiben a bejelentés nem anonim módon került megtételre – védelemben részesíti és biztosítja, hogy a bejelentőt semmiféle retorzió, hátrány, egyéb negatív következmény a bejelentés megtétele kapcsán ne érje (ide nem értve azt az esetet, amikor a bejelentő a bejelentés során rosszhiszeműen és szándékosan valótlan információt közöl, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel). A bejelentőt megillető védelem abban az esetben is fennáll, ha a bejelentő jóhiszemű bejelentése nyomán indult vizsgálat során a Kivizsgáló(k) a bejelentés megalapozatlanságát állapítják meg.

    Bejelentésben érintett személy: az a személy, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.

    Hamis bejelentés: a Bejelentő védelmének küszöbértéke „jogsértés észszerű meggyőződése”. A hamis bejelentés nem részesül védelemben, kivéve azt az esetet, amikor a bejelentésre az információ valóságtartalmáról való megalapozott meggyőződéssel történt. A védelem kiterjed azokra is, akik pontatlan információkat közölnek, tévedésből tesznek bejelentést, ugyanakkor nem terjed ki arra az esetre, amikor a Bejelentő a bejelentés során rosszhiszeműen és szándékosan valótlan információt közöl, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.

    Kivizsgáló(k): olyan független, megfelelő hatáskörrel és tapasztalattal rendelkező személy(ek), akik a bejelentések kezelésével és vizsgálatával a Társaság megbízása alapján foglalkoznak.

    Visszaélésbejelentés: a visszaélésbejelentés a jelen szabályzatban meghatározottak szerinti szóban vagy írásban történő bejelentést jelent olyan helytelen cselekedetekről, ideértve különösen, de nem kizárólagosan a korrupciós bűncselekményeket, jogi kötelezettségszegéseket, a jogellenes eljárásokat, a közegészséget, a közbiztonságot vagy a környezetet fenyegető konkrét veszélyeket, a közpénzek vagy közvagyon jogosulatlan felhasználását, súlyos pazarlás vagy hűtlen kezelést, összeférhetetlenséget és minden olyan cselekmény, amelyek ezen tevékenységek eltitkolására, eltussolására irányulnak.

  7. A Bejelentő védelme

    A Társaság a Bejelentőt védelemben részesíti és biztosítja, hogy a Bejelentőt semmiféle retorzió, hátrány, egyéb negatív következmény a bejelentés megtétele kapcsán ne érje (ide nem értve azt az esetet, amikor a bejelentő a bejelentés során rosszhiszeműen és szándékosan valótlan információt közöl, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel). A Bejelentőt megillető védelem abban az esetben is fennáll, ha a bejelentő jóhiszemű bejelentése nyomán indult vizsgálat során a Kivizsgáló(k) a bejelentés megalapozatlanságát állapítják meg.

  8. Bejelentésekkel kapcsolatos eljárás

    1. Bejelentések megtétele

      A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt, továbbá a

      Társaság által megállapított, a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megsértését lehet bejelenteni.

      A bejelentés megtételére a Társaság által biztosított módok:

      1. Postai úton a Társaság címére (1095 Budapest, Soroksári út 26.) a HR igazgatónak címzett levél elküldésével, mely során anonim bejelentés is lehetséges, azonban csak az aláírt, nevesített módon megtett bejelentés kapcsán van a Társaságnak kivizsgálási kötelezettsége.A borítékon szükséges feltüntetni a „VISSZAÉLÉS BEJELENTÉS, BIZALMAS” vagy a „VISSZAÉLÉS BEJELENTÉS, SK FELBONTÁS” jelzéseket.Az ilyen jelzéssel ellátott leveleket speciális oktatással rendelkező recepciós kollégák fogják elkülöníteni és a Humánpolitikai igazgató részére felbontás és előzetes vizsgálat céljából továbbítani.
      2. Emailben, elektronikus levél formájában a következő elérhetőségen: visszaelesbejelentes@zwackunicum.hu
      3. Szóban személyesen az alábbi helyen és módon: hétfőtől péntekig 10,00-15,00 óra között a Zwack Unicum Nyrt. 1095 Budapest, Soroksári út 26. szám alatti székhelyén a Humánpolitikai igazgatónál.
      4. Szóban az alábbi telefonszámon: hétfőtől péntekig 10,00-15,00 óra között a Zwack Unicum Nyrt. központi recepcióját +36 1 476 2300 a telefonszámon tárcsázva, ahol a Humánpolitikai igazgatót kell kérni.

      Amennyiben a bejelentés a Humánpolitikai igazgató személyét érinti, úgy postai úton küldött leveleket a Vezérigazgatónak kell címezni, telefonos bejelentés esetén szintén a Vezérigazgatót kell kérni.

      A bejelentés megtételekor a Bejelentő nevét és lakcímét, jogi személy bejelentő esetén annak székhelyét és a bejelentést benyújtó törvényes képviselőjének nevét megadhatja, továbbá nyilatkozhat arról, hogy a bejelentést jóhiszeműen teszi olyan körülményekről, amelyekről tudomása van, vagy kellő alappal feltételezi, hogy azok valósak. A Társaság a – nem anonim –bejelentések esetén a nyilatkozat meglétét vizsgálhatja, vagy ha ez szükséges, ilyen nyilatkozat megtételére hívhatja fel a Bejelentőt.

      Ha a Bejelentő a bejelentését szóban teszi meg, a Társaság azt – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető

      formában rögzíti vagy írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadja.

      A Társaság részéről eljáró, bejelentést rögzítő személy a Humánpolitikai igazgató, aki a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet készít és felhívja a Bejelentő figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

      A Társaság a – nem anonim – Bejelentőt a kivizsgálás eredményéről, valamint a megtett intézkedésekről, amennyiben elérhetőségi adatát megadta, tájékoztatja.

    2. Kivizsgálás mellőzése

      A Kivizsgáló(k) mérlegelhetik a bejelentés vizsgálatát, és ennek eredményeként mellőzhetik a kivizsgálást az alábbi esetekben:

      1. anonim bejelentés,
      2. a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon Bejelentő által tett ismételt bejelentés,
      3. bejelentésre nem jogosult személy általi vagy azonosíthatatlan bejelentő által megtett bejelentés,
      4. ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak korlátozásával nem áll arányban.

      A bejelentések kivizsgálásának mellőzése csak megfelelő indokkal lehetséges. Amennyiben a szabályok megsértése, vagy visszaélés lehetősége bármely mértékben fennáll, a kivizsgálást nem lehet mellőzni, kivéve a (iv) pontban írt esetet.

    3. Kivizsgálás menete

      1. A bejelentések kivizsgálására a Társaság, a Vezérigazgató által megbízott Belső Ellenőrét jelöli ki, aki a pártatlanság szabályának, a dolog súlyának és témájának figyelembevételével további kivizsgálókat vonhat be a kivizsgálás folyamatában (továbbiakban: Kivizsgáló(k). Amennyiben a bejelentésben a Belső Ellenőr érintettsége egyértelmű vagy a bejelentés témájából adódóan feltételezhető, úgy a Humánpolitikai igazgató kötelessége pártatlan kivizsgáló kijelölése. A Kivizsgáló(k) eljárása, intézkedései harmadik személyek irányában a Társaság eljárását, intézkedéseit jelentik.
      2. A Humánpolitikai igazgató fogadja, rögzíti és továbbítja a bejelentéseket szervezetén belül a Kivizsgáló(k) felé.
      3. A Humánpolitikai igazgató, aki a bejelentést bontja, elolvassa, meghallgatja, tanulmányozza, valamint elvégzi az azzal kapcsolatos előzetes, nem érdemi vizsgálatokat, majd továbbítja azt a Kivizsgáló(k) részére.
      4. A Humánpolitikai igazgató előzetes vizsgálata során megállapítja, hogy a bejelentés anonim vagy a Bejelentő személye azonosítható, a Bejelentő a bejelentés megtételére jogosult vagy sem, majd azt továbbítja a Kivizsgáló(k) részére, melyben javaslatot tesz az érdemi vizsgálat elvégzésére vagy ennek mellőzésére. Amennyiben a bejelentés a Humánpolitikai igazgatóság működésével kapcsolatos, a döntést a Vezérigazgató hozza meg.
      5. A Kivizsgáló(k) további előzetes vizsgálatot követően az írásbeli bejelentést annak kézhezvételétől számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 7 napon belül visszaigazolják a Bejelentőnek, és egyben általános tájékoztatást adnak az eljárásról, és az adatvédelmi szabályokról.
      6. A bejelentéssel érintett személyt a bejelentésről tájékoztatni kell, és biztosítani kell számára, hogy álláspontját – akár jogi képviselő útján – részletesen kifejthesse, és bizonyíthassa.
      7. A Kivizsgáló(k) az eljárás során tanúkat hallgathatnak meg, illetve bizonyítékokat kérhetnek be (pl. levelezést, szerződéseket, más okiratot stb.) a munkavállalóktól és más alkalmazottaktól, vagy a Társaság egyéb szerződéses partnereitől.
      8. A Kivizsgáló(k) a vizsgálat lezárásáig vagy a kivizsgálás eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyekre vonatkozó információkat kötelesek titokban tartani, és azokat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatása kivételével – nem oszthatják meg senkivel, különösen a Társaság egyetlen más szervezeti egységével vagy munkatársával, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. A Panasz tv. értelmében a vizsgálat lefolytatásában közreműködő külső szervezet részére az adatok – a szükséges adatvédelmi követelmények érvényesülésének biztosításával – átadhatók.
      9. A vizsgálatot a legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentést követő harminc (30) napon belül kell lefolytatni, kivéve, ha a bejelentés anonim. Különösen indokolt esetben, a Bejelentő tájékoztatásával egyidejűleg a vizsgálat meghaladhatja a harminc (30) napot, de három (3) hónapnál több nem lehet. A határidő hosszabbítás indokait megfelelően dokumentálni kell. A Kivizsgáló(k) legfeljebb három (3) hónap alatt kötelesek a vizsgálatot elvégezni.
      10. A bejelentés nyomán indult eljárásban a tisztességes eljárás követelményének kell érvényesülnie. Ennek során a bejelentésben érintett személyeket, pozíciójuktól függetlenül azonos bánásmódban kell részesíteni.
      11. A Kivizsgáló(k) a vizsgálatot követően jelentést készítenek, amelyben összefoglalják megállapításaikat, valamint, ha a bejelentésben foglaltakat megalapozottnak ítélik, intézkedési tervet határoznak meg annak érdekében, hogy a jövőben a szabályok hasonló megsértését vagy visszaélést el lehessen kerülni, továbbá szükség esetén az Mt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével javaslatot fogalmaznak meg a szankcionálásra a szabályok megsértőivel, vagy a visszaélést elkövető alkalmazottakkal, a Társaságot képviselő személyekkel (például közvetítők, ügynökök) szemben. A javaslat – munkavállalók esetén – figyelemfelhívás, illetve egyéb, a kollektív szerződésben meghatározott hátrányos jogkövetkezmény lehet, vagy a javaslat a – jogsértés súlyától függően – munkaviszony felmondással vagy azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére is irányulhat. Nem munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén a jogviszony sajátosságainak a figyelembevételével tesznek javaslatot az alkalmazásra kerülő hátrányos jogkövetkezményre, egyéb intézkedésre vagy a jogviszony megszüntetésére. A Kivizsgáló(k) az általuk készített jelentést előterjesztik a Humánpolitikai igazgatónak. A Humánpolitikai igazgató vagy a Humánpolitikai igazgatóság tagjainak érintettsége esetén az előterjesztést közvetlenül a Vezérigazgató részére kell megtenni. A Vezérigazgató érintettsége esetén az Igazgatóság részére kell a jelentést előterjeszteni.
      12. A Humánpolitikai igazgató a megtett bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről – Vezérigazgató jóváhagyásával (a Humánpolitikai igazgató és a Vezérigazgató együttes érintettsége esetén az Igazgatóság jóváhagyásával) – tájékoztatja a Bejelentőt (amennyiben a bejelentés nem anonim). Az értesítésre emailben és postai úton kerül sor, feltéve, hogy a Bejelentő megadta bejelentésében a postai címét.
      13. Amennyiben a vizsgálat során a Kivizsgáló(k) büntetőeljárás kezdeményezésének indokoltságát észlelik, Vezérigazgató jóváhagyásával – a Humánpolitikai igazgató és a Vezérigazgató együttes érintettsége esetén az Igazgatóság – a Humánpolitikai igazgató erre vonatkozó döntése nyomán feljelentés tehet az illetékes nyomozóhatóságnál.
      14. Amennyiben a bejelentésben foglaltak alapján hatósági eljárásnak van helye, a Vezérigazgató jóváhagyásával – a Humánpolitikai igazgató és a Vezérigazgató együttes érintettsége esetén az Igazgatóság – a Humánpolitikai igazgató erre vonatkozó döntése nyomán értesítheti a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot.
      15. A bejelentésekről a Humánpolitikai igazgató nyilvántartást vezet, melyet bizalmasan, elzárt irodában és az elzárt irodán belül is zárt szekrényben tárol. A bejelentésekkel kapcsolatos elektronikus iratok, feljegyzések, okirat tervezetek külön és korlátozott hozzáférési jogosultsággal rendelkező mappában kerülnek tárolásra, melyhez a Humánpolitikai igazgató és a Kivizsgáló(k) rendelkeznek hozzáféréssel.

    4. Adatkezeléssel kapcsolatos tudnivalók

      Az adatkezeléssel kapcsolatosan a Társaság az alábbi tájékoztatást nyújtja.

      1. Adatkezelő személye

        Az adatkezelő Zwack Unicum Nyrt. (székhely: 1095 Budapest, Soroksári út 26.)

        A Bejelentő személyes adatait a törvényben meghatározott kivételtől – Bejelentő előzetes és írásos jóváhagyása – eltekintve továbbítani nem lehet, azokat csak a bejelentések kivizsgálásával megbízott munkavállalók vagy más jogviszonyban foglalkoztatottak kezelhetik.

        Amennyiben a Bejelentő felfedi a személyazonosságát, a bejelentő személyes adatait a Társaság a GDPR és az Info tv. rendelkezéseire figyelemmel, a Panasz tv. előírásaival összhangban, minden vizsgálati szakban bizalmasan kezeli.

      2. Contacts

        Zwack Unicum Plc.

        Cím: 1095 Budapest, Soroksári út 26.

        Telefonszám: +36 1 4762300

        E-mail cím: visszaelesbejelentes@zwackunicum.hu

      3. Az adatkezelés részletei

        A személyes adatok kezelésének alapvető célja a belső visszaélés bejelentő rendszer felhasználásával tett bejelentésekben megjelölt jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre, továbbá a Társaság által megállapított, a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megsértésére vonatkozó információk kivizsgálása, valamint visszásság esetén annak elhárítása és/vagy megfelelő szankcionálása.

        A bejelentési rendszerben különleges személyes adat kezelése tilos. A bejelentést kivizsgáló személyek haladéktalanul törlik a bejelentésben nem érintett harmadik személyekre vonatkozó, a bejelentés kivizsgálásához nem szükséges, valamint a Panasz tv. szerint nem kezelhető adatokat.

        A Bejelentő személyes adatait a Társaság a Panasz tv-ben előírt jogi kötelezettségének teljesítése érdekében kezeli. A Bejelentő egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra személyes adatai.

        A Társaság nem végez automatizált adatkezelést, automatizált adatkezelésen alapuló, emberi beavatkozás nélküli döntést nem hoz, és nem végez profilalkotást. A Társaság adatvédelmi tisztviselő kijelölésére nem köteles. A Társaság nem továbbítja a személyes adatokat harmadik (nem EU tagállamnak minősülő) országokba.

        Az adatok forrása – bejelentő esetén – közvetlenül az érintett, bejelentésben érintett személy esetén maga a Bejelentő.

        Az adatkezelésre az alábbi fontos információk vonatkoznak:

        Érintettek

        A Társaság visszaélés-bejelentő rendszerén keresztül panaszbejelentést tevő személyek, továbbá a bejelentésben érintett személyek. (Bejelentésben érintett személy: akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, vagy aki

        a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.)

        Adatkezelés célja

        A visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül érkezett panaszbejelentések kivizsgálása a Panasz tv. 18. § alapján, valamint az érintett a panaszában megjelölt hátrányt szenvedett méltányolható jogos érdekének orvoslása. A bejelentésben érintett személy, valamint nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentés esetén az esetleges munka- vagy büntetőjogi következmények

        meghatározása és alkalmazása.

        Kezelt adatok köre

        Bejelentőre vonatkozó adatok: a bejelentést tevő személy neve, lakcíme. Amennyiben bejelentésével kapcsolatban a bejelentő e-mailen vagy telefonon kér visszajelzést, úgy e-mail és/vagy telefonszám. Bejelentésben érintett személyre vonatkozó adatok: a bejelentésben érintett személy neve és azonosítására szolgáló adatok. A bejelentésben foglalt, valamint a vizsgálat kapcsán megszerzett, a bejelentés szempontjából releváns

        személyes adatok a bejelentésben érintett személy kapcsán.

        Adatkezelés jogalapja

        A GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a Panasz tv. 21.§ (6) bekezdésére – a Társaság jogi kötelezettségeinek teljesítése.

        A bejelentésben érintett személyek esetén az adatkezelés jogalapja az adatkezelő jogos érdeke. Jogos érdek megnevezése: az adatkezelőt érintő jogsértések, visszaélések kivizsgálásához, a visszaélés-bejelentési rendszer működtetéséhez fűződő jogos

        érdek.

        Az adatkezelés időtartama

        Ha a vizsgálat alapján a bejelentés nem megalapozott vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, illetve a kivizsgálás mellőzése esetén a bejelentésre vonatkozó adatokat a vizsgálat befejezését – mellőzés esetén a mellőzésről hozott döntést –követő 60 napon belül törlésre kerül (kivéve a Fogyasztóvédelmi törvény (1997. évi CLV. törvény) szerinti panasz esetén a panasz dokumentációt, amelyet 5 évig őriz meg).

        Ha a vizsgálat alapján intézkedés megtételére kerül sor – ideértve a bejelentő személlyel szemben jogi eljárás vagy fegyelmi intézkedés megtétele miatti intézkedést is – a bejelentésre vonatkozó adatokat a bejelentési rendszerben legfeljebb a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kerülnek kezelésre (kivéve a Fogyasztóvédelmi törvény szerinti panasz esetén a panasz dokumentációt, amelyet 5 évig őriz meg).

        Címzettek

        A nem anonim bejelentést tevő személy adatait a HR igazgatón és a bejelentést kivizsgálókon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentés során megadott személyes adatokat a kivizsgálásban közreműködő külső szervezet részére – a bejelentést tevő előzetes és írásos hozzájárulása alapján – lehet továbbítani. Más személynek vagy szervezetnek a bejelentésbe foglalt személyes adatokat továbbítani az érintett hozzájárulásának hiányában nem lehet.

        A bejelentő személyes adatai – az alábbi kivétellel – csak a bejelentés alapján kezdeményezett hatósági eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatók át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen, írásban hozzájárult.

        Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt és

        • ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

        • alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott,

        személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át

        kell adni.

      4. Az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogai

        • Az érintettnek joga van tájékoztatást kérni az adatkezelésnek a GDPR 13. és 14. cikkeiben meghatározott jellemzőiről. Az érintett tájékoztatáshoz való jogát a Társaság jelen Szabályzatban foglalt adatkezelési tájékoztatója szerint teljesíti.
        • Az érintettnek joga van hozzáférni a vele kapcsolatosan a Társaság által kezelt adatokhoz (az érintett információt kérhet arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a GDPR 15. cikkében rögzített információkhoz hozzáférést kapjon). Az érintett kérheti a kezelt személyes adatok másolatát. Az első másolat ingyenes, a további másolatokért a Társaság adminisztratív költségeken alapuló ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, az információk elektronikus formátumban, biztonságos csatornán, jelszóval védetten kerülnek rendelkezésre bocsátásra, kivéve, ha az érintett másként kéri.
        • Az érintettnek joga van pontatlan adatai helyesbítését kérni.
        • Az érintett az alábbi indokok valamelyikének fennállása esetén jogosult arra, hogy kérésére a Társaság indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat:
          • a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;
          • az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre;
          • a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
          • a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell.
        • Az adatok törlése nem kezdeményezhető, ha az adatkezelés szükséges az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése céljából.
        • Bizonyos esetekben az adatokat a Társaság nem törli, hanem a kizárólag a tárolásra korlátozza az adatkezelést. Akkor fordulhat ilyen elő, (i) ha az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, (ii) az adatkezelés jogellenes, de az érintett nem szeretné az adatok törlését kérni, csupán az adatok felhasználásának korlátozását kéri,(iii) az adatkezelés célja már nem áll fenn, de az érintett valamilyen jogának érvényesítéséhez kéri az adatkezelést, (iv) az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen, de a Társaságnak meg kell vizsgálnia, hogy a Társaság jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos érdekeivel szemben.
        • Az érintettnek joga van a Társaság által kezelt adatait megkapni és azok máshoz való továbbítását kérni (adathordozhatósághoz való jog). Az érintettnek joga van az általa rendelkezésre bocsátott adatokat megkapni tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban, illetve azokat más adatkezelőhöz továbbítani, valamint kérheti az adatai közvetlen továbbítását egy másik adatkezelőhöz.
        • Amennyiben az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, úgy az érintett a hozzájárulását bármikor, indokolás nélkül visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
        • Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
          1. ha az jogos érdek alapján történik; ebben az esetben az adatkezelés nem folytatható, kivéve, ha az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben elsőbbséget élvező kényszerítő erejű jogos okok, vagy olyan okok indokolják, amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak,
          2. ha az közvetlen üzletszerzés érdekében történik vagy ahhoz kapcsolódik; ilyen esetben e célból az adatkezelés a továbbiakban nem folytatható.

        • Jogorvoslati lehetőségek:

          Amennyiben a személyes adataival kapcsolatban bármilyen panasza merülne fel, kérjük mindenekelőtt keresse fel a Társaságot a jelen Szabályzatban adatkezelési tájékoztató részében meghatározott elérhetőségek valamelyikén, a panasza mielőbbi békés rendezése céljából.

        • Adatvédelmi hatósági eljárás

          Az alábbi elérhetőségeken az adatvédelmi hatósághoz is fordulhat és vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll:

          Név: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Postai cím: 1363 Budapest, Pf.: 5.

          Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11. Telefon: +36 (1) 391-1400

          Fax: +36 (1) 391-1410

          E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

        • Bírósághoz fordulás joga

          Jogainak megsértése esetén, a panasz benyújtásától függetlenül, A Társaság ellen a lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes törvényszékhez is fordulhat.

  9. Egyéb bejelentési fórumok

    Amennyiben a Bejelentő azt tapasztalta, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a Panasz törvényben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg, úgy bejelentést tehet a Panasz tv. ill. az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer kialakítására kötelezett szerveknél. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet.

    A Bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban (telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, ill. személyesen) teheti meg. A bejelentés kezelése az adott szerv szabályzatai szerint történik.

    Amennyiben a Bejelentő először belső visszaélés-bejelentési rendszert, majd az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, vagy – közvetlenül (csak) az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert vette igénybe, és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv a Panasz tv-ben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg, illetve a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket –így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a

    bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor, a bejelentő élhet a bejelentés nyilvánosságra hozatalával.

    Nyilvánosságra hozatal csak az irányelv tárgyi hatálya alá tartozó bejelentések esetén lehetséges.

    Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozza + az információt a munkavégzésével kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte + alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentett információ valós volt + a fentebb felsorolt feltételek valamelyike teljesül.

  10. Záró rendelkezések

    A jelen Szabályzatban foglaltak nem minősülnek egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalásnak, a benne foglaltak a Panasz tv. 18. §-a szerinti foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésre vonatkozó kötelezettség teljesítésére irányulnak.